Ezen a nyáron nem kímél minket az időjárás, többször volt eddig hőségriadó, és nem kizárt, hogy a továbbiakban is számolnunk kell a kánikulával. A nagy hőség különösen a kevésbé stabil folyadékháztartású gyerekekre, betegekre és az idősekre veszélyes, de megviseli egy egészséges felnőtt ember szervezetét is. Éppen ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy miként is hat ránk a tartós meleg és hogyan tudunk védekezni ellene.
A hőségriasztás fokozatai:
Ha tartósabb meleg várható, az egészségügyi szervek előre felkészülnek a nagyobb leterheltségre, illetve egy ponton túl, a lakosságot is tájékoztatják hőségriasztás kihirdetésével.
Ennek a következő fokozatait különböztetjük meg:
- I. fok: Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha 1 napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a +25°C-ot.
- II. fok: Riasztás, ha az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább 3 egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a +25°C-ot.
- III. fok: Riadó jelzés. Amennyiben a napi középhőmérséklet várhatóan legalább 3 egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a +27°C-ot (eumet; 2021).
Mi történik velünk, ha meleg van?
A szervezet folyamatosan arra törekszik, hogy a testhőmérsékletet az optimális működéshez szükséges szinten tartsa. Ha a testhő akár külső, akár belső tényezők miatt megemelkedik, izzadni kezdünk. A verejtékcseppek elpárolognak a bőrünkről, ezzel hűtik a testünket. A hajszálerek is kitágulnak, így nagyobb felületen történik a hőleadás. A baj akkor van, ha valami miatt nem tudunk megfelelően párologtatni (pl. mert nem iszunk eleget), ilyenkor a szervezet nem képes kellően hűteni magát, a testhőmérséklet megemelkedik. Jelentkezhet émelygés, fejfájás, szédülés, esetenként ájulás is. A tünetek kialakulását persze nem érdemes megvárni, az általánosságban ajánlott napi vízfogyasztást megemelve minimum 10-15 pohár (2-3 l) vizet fogyasszunk melegebb napokon. Az izzadással vesztett sót is pótolni kell, ha csak a folyadékra figyelünk, szélsőséges esetben vízmérgezés is előállhat, amit többek között látászavar és izomgörcsök jeleznek. Kánikulában lehetőleg ne végezzünk fizikai munkát a tűző napon, illetve az edzést is időzítsük az enyhébb korai, vagy esti órákra.
Előfordul azonban, hogy mégsem sikerül a megelőzés és mi, vagy valaki a környezetünkben veszélyes állapotba kerül a meleg hatására. Ilyenkor nem árt, ha tudjuk mivel állunk szemben:
Napszúrás:
Legtöbben már valószínű meg is tapasztalták ezt az állapotot, ami fejfájással, gyengeséggel, hányingerrel, remegéssel, szélsőséges esetben hirtelen felszökő, akár 40°C-os lázzal, ájulással járhat. A beteget sötétített, hűvös helyre kell vinni, borogatni, vízzel itatni, így enyhébb esetben pár nap alatt rendeződik az állapota.
Kiszáradás:
Könnyen előfordul, ha nagy melegben fokozott verejtékezés mellet a szervezet nem jut megfelelő folyadék és só utánpótláshoz. Fejfájás, fáradékonyság, szédülés, étvágytalanság, izomgörcsök, hányinger és gyors szívverés lehetnek a kiszáradásra utaló jelek. Az elvesztett folyadékot és sókat minél hamarabb pótolni kell.
Hőguta:
Általában nehéz fizikai munka nagy melegben történő végzésekor jelentkezik, mikor a szervezet nem tudja a keletkező hőt leadni. A Testhőmérséklet akár a 41 °C-ot is elérhet. A többi állapothoz hasonlóan fejfájással, hányingerrel, hányással kezdődik, majd zavaros tudatállapothoz, eszméletvesztéshez is vezethet.
Hőkimerülés:
Fokozatosan, akár több nap alatt alakul ki, mikor az elégtelen folyadékbevitel, vagy túlzott folyadékvesztés (pl.hányás) következtében a vízháztartás nem rendeződik, az izzadással elvesztett sót nem pótolja a beteg. Hőkimerülés esetén fejfájás, szédülés, hányinger, bágyadt, vagy éppen ingerlékeny lélekállapot, később izomgörcsök, fájdalmas rángások is jelentkeznek.
Hőpangás:
Fokozott fizikai leterheltség esetén jelentkezik, közepesen meleg, párás időjárás esetén. Ha az érintett nem szokott hozzá a nagy leterheltséghez, vagy kevés folyadékot fogyasztott, nagyobb eséllyel jelentkeznek nála a tünetek (intenzív izzadás, hányinger, sűrű pulzus, szapora légzés. Izomgörcsök kialakulása, illetve zavaros beszéd, bizonytalan mozgás is hőpangásra utaló jelek lehetnek.
Hőkollapszus:
Azaz ájulás, eszméletvesztés a meleg miatt. Előjelei az émelygésen kívül a fülzúgás, látás elhomályosulása és az egész test hirtelen leizzadása. Az eszméletvesztés akkor következik be, mikor a meleg hatására kitágulnak az erek, fokozódik az izzadás és az arra hajlamosaknál a kettő egyszerre zavart okoz az agyi keringésben. Az állapot általában pár másodpercig/néhány percig tart, negyed óránál nem húzódik tovább (Dr. Kónya; 2018).
A fenti állapotok kis odafigyeléssel jó esetben elkerülhetőek. Igyunk sok folyadékot, bárhová is megyünk, legyen nálunk víz, öltözzünk lenge, természetes anyagból készült ruhákba, kánikulában kerüljük az erős fizikai megterhelést, a lakást, vagy a helyiséget ahol tartózkodunk, próbáljuk hűvösen tartani. Kánikula idején különösen figyeljünk az idősekre, betegekre és a gyerekekre is, hiszen ők vannak a leginkább veszélyben. Ha olyan baj történt, amit a pihenés, folyadékpótlás nem old meg, ne habozzunk segítséget kérni.
További hasznos tanácsokat és infografikákat találsz a témában a Vöröskereszt oldalán!
Meleg időben nem csak fizikai, de szellemi munkát is nehezebb végezni. A közérzet, a koncentrációképesség és ezzel együtt a hatékonyság is csökken. Korábbi írtunk az irodai munkavégzéshez ideális hőmérsékletről. Erre szuper, ha a munkáltatók figyelnek, de a jogszabályok által előírt kritériumoknak mindenképp meg kell felelniük. A munkahelyen nem lehetnek olyan hőmérsékleti viszonyok, amelyek a dolgozók rosszullétét eredményezik. Zárt térben végzett szellemi munka esetén 21-24 °C-os hőmérsékletet kell fenntartani, 24 °C fölött pedig fél óránként 14-16 °C-is védőitalt kell biztosítani a munkavállalók számára. Ha saját munkahelyünkön nem tartják be az előírásokat, mindenképp jelezzük az illetékeseknek!